notilap

Tavaly ősszel a 160 000 forint környékén kapható notebookok kínálatát vizsgáltuk meg egy átfogó tesztben, most viszont egy kategóriával lejjebb lépünk. Azt elemezzük, hogy milyen notebookot kaphat a vásárló, ha 130 000 forint van a zsebében. Aki nézegette már a választékot, tudja, hogy ez meglehetősen kis összegnek számít a laptopok világában, igaz, egy teljes funkcionalitású asztali géppel – monitorral, billentyűzettel, egérrel, webkamerával – sem lehet sokkal olcsóbban kijönni. Ma tehát az alvégen nézünk szét, ahol egészen komoly tülekedés van, mert szinte minden jelentősebb gyártó képviselteti magát a kategóriában. Ezúttal a korábbival ellentétben csak az árra koncentráltunk, az olyan kiegészítő – de fontos szerepet játszó – részleteket, mint a garancia és az operációs rendszer nem hoztuk egy szintre; az alábbi tíz mobil számítógép egy-egy konfigurációja akadt fenn a rostán: Acer Aspire 5560 Asus X54L Fujitsu Lifebook A530 HP 630 Lenovo G570 Lenovo G575 Packard Bell EasyNote NM85 Samsung Series 3 300E Toshiba Satellite C660 Toshiba Satellite L750 Egyesek, mint az Asus X54L vagy a Sasmung Series 3 300E már ismerősek lehetnek olvasóinknak, de a Lenovo G570 és Toshiba Satellite L750 is járt nálunk korábban, bár teljesen más konfigurációban. Hardver terén elég jelentős volt a szórás, AMD oldalról még egy inkább netbookokba szánt, Brazos platformos versenyzőt is behívtunk, Intel oldalról pedig az aktuális, Sandy Bridge alapú mellett az előző, Arrandale platform is képviselteti magát. Érdekes, hogy az AMD Llano előtti Danube-ja aránylag gyorsan kifutott, bár a Dell alap Inspironjaiban még fellelhető, de azok éppen kicsúsztak árkategóriánkból. Sajnos az esetek többségében nem fért használható operációs rendszer a keretbe, különálló grafikus kártyát pedig csak egy modellnél kaptunk, azonban ma már a CPU-ba integrált megoldások – különösen az AMD részéről – egészen életképesek. Jó hír, hogy a fényesség kiveszőben van a laptopoknál, nemcsak a fedélről és a burkolat többi részéről, hanem a monitorról is eltűnik néha, ami szerintünk nagyon jó hír. Apropó monitor, a mezőnybe csupán egyetlen 14 hüvelykes masina került – időközben az is kicsit kicsúszott az árkategóriából – a többi laptop 15,6 hüvelykes, tehát kb. fél kilóval nehezebbek, van numerikus padjuk, de funkcionalitásban további extrát nem adnak. Ma már az olcsó notebook nem rosszul összerakott gagyit vagy rondát jelent; még ebben az alsó kategóriában is egészen szép megoldásokkal találkoztunk. Rendszerint szidjuk, de azért első látványra a fényes felületű gépek szebben tudnak mutatni. A Lenovo G570 zongoralakk fekete külsejéhez fémbetétes belső jár, ami a szép és jó Lenovo billentyűzettel szerintünk egészen mutatós. Szintén kellemes jelenség a Packard Bell EasyNote NM85 a maga fémbetétes logójával, hullámos mintájával és kellemes tapintású csuklótámaszával, amin visszaköszön a fedél grafikája. Az alsó kategóriában rendszerint elhagyják a belső krómhatású betéteket, itt viszont megmaradtak. Szintén fényes, de talán már nem annyira mutatós a Toshiba Satellite L750, szégyenkeznivalója viszont nincs, egyáltalán nem tűnt olcsó gépnek. Egészen mutatósra sikerült a Packard Bell EasyNote NM85 Persze ezek a fényes díszhuszárok addig lesznek csak mutatósak, míg hozzájuk nem nyúl az ember – hosszú távon az Acer Aspire 5560-hoz hasonló, matt, de anyagában nyomott, aprómintás modellek takarosabbak maradnak. Mai mezőnyünkben az Acer volt az egyetlen vidám színű versenyző, a komor, semleges színvilág talán az alsó kategória egyik jellemzője. Egyébként az Acer kapható feketében de más, vidám árnyalatokban is (kék, zöld), viszont ezek idehaza csak drágább konfigurációval érhetőek el. Acer Aspire 5560 – színes egyéniség Talán a mezőny legkiegyensúlyozottabb megjelenésű darabja a Samsung Series 3 300E. Igaz, hogy kabátját már régen szabták, még az előző generációs Series 3 gépekhez, de a kétszínű, rovátkolt fedél, a matt kijelző, illetve a belül is kéttónusú burkolat praktikussága mellett kellemes. Azért a hatalmas, kissé monoton, egyszínű csuklótámaszért és a szigetes billentyűzet alatti fényes betétért jár a fekete pont. A Samsung Series 3 300E kéttónusú festése kellemes Notebookszépségversenyen a HP 630-nak és a Fujitsu Lifebook A530-nak sem teremne babér, pedig alapvetően nincs komoly baj ezekkel a gépekkel, sőt kijelzőjük matt, amit sokat lendít használhatóságukon. Mindkettő szürke-fekete irodai, munkás darab szerintünk, ami dolgozni jó, mutogatni már nem annyira. A HP billentyűzetének érdekessége, hogy 15,6 hüvelykes létére nincs numerikus padja, a Fujitsué pedig a fehérség, ami szerintünk nem éppen praktikus. Megjelenés mellett minőség terén sem lehet komolyabb panaszunk a mai olcsó notebookokra. Egyetlen tesztalanyunknál sem tapasztaltunk olyan illesztési vagy összeszerelési gyengeséget, amit kifogásolni lehetne, a vékonyabb burkolólemezekkel kapcsolatos aggodalmunk is fölöslegesnek bizonyult. A Toshibák és az Acer felede határozottan masszív volt, az Asus, HP, Packard Bell és Samsung átlagosan horpadt, a Lenovók és meglepetésre a Fujitsu picit gyengébbnek bizonyult ezen a téren. Toshiba Satellite C660 – keményfedelű Ezt ellensúlyozandó a Lifebook A530 zsanérja volt a legjobb, szinte alig billegett rajta a kijelző. Filigrán mivolta ellenére közel ilyen stabil volt a Packard Bell megoldása, de a többiek sem maradtak le mögötte túlzottan, egy-két centiméteres holtjátékot produkáltak a kijelző felső pereménél. Pár generációval ezelőtt a középkategóriás gépek is gyengébbek voltak, szóval az ő szintjüket hozó Samsung és az egyébként masszív anyagú Toshibák a mezőny végére szorultak. Ki kell hangsúlyozni, hogy a zsanér milyenségére igazából csak többhónapos használat során derül fény, lehet, hogy ami kezdetben patent volt, idővel kikopik, ami pedig már alapból hintázott egy picit, az idők végezetéig olyan marad és nem lazul tovább. Fujitsu Lifebook A530 masszív zsanérral Csatlakozókiosztásban szerintünk a HP 630 volt a legjobb. Jobbra, potenciálisan egeret tartó kezünk oldalára, előre tették az optikai meghajtót, hátra pedig két USB, illetve a tápcsatlakozó került. A másik oldalon kártyaolvasó, majd audiocsatlakozók kezdenek, aztán jön még egy USB, ami esetleg összetéveszthető a mögötte lévő HDMI-vel, majd az Ethernet aljzat, szellőzőnyílás és analóg monitorkimenet zárja a sort. Hasonlóan jó a Samsung 300E és a két Lenovo – szabad teret biztosítanak a jobb oldal mellett. További extrája a Lenovóknak, hogy négy USB 2.0 aljzatuk van, amiből az egyik eSATA-s. Kár, hogy épp a multimédiában erős, brazosos G575-ről maradt le a HDMI. A HP 630 csatlakozókiosztását találtuk a legjobbnak A többi masinán a jobb oldal elrendezése kevésbé volt szimpatikus, ugyanis az USB-ket, esetleg a hangcsatlakozókat rakták előre, potenciálisan egeret tartó kezünk ügyébe, az optikai meghajtó pedig hátrébb került. Szerencsére a szellőzőnyílást mindenhol balra tették. Igaz, hogy ma már rengeteg mindent integrálnak a notebookokba és minden tesztalanyunkban volt Bluetooth, de azért a két USB csatlakozót nagyon kevésnek tartjuk. Még akkor is, ha az Asus X54L esetében a mezőny egyetlen gyors, USB 3.0-s aljzatáról volt szó. Szintén két USB konnektor (ráadásul 2.0-as) volt a Toshiba Satellite C660-on, ráadásul erről a gépről az Asushoz és a brazosos Lenovo G575-höz hasonlóan hiányzott a HDMI monitorkimenet. Toshiba Satellite C660 – csak két USB és még HDMI sincs Pozitív irányban szintén volt pár eltérés. A Fujitsu Lifebook A530-on ExpressCard bővítőhelyet üdvözölhettünk, a Lenovo eSATA-s negyedik USB-jét pedig már korábban említettük. Örvendetes dolognak tartjuk, hogy már ezeknek az alap gépeknek a többségén is volt HDMI csatlakozó. Egyértelműen, utcahosszal nyerték a billentyűzetek összevetését a Lenovo gépei. A G575-öt jobbnak véltük a G570-nél, mert stabilabb, szinte horpadás nélküli volt az alapja. A mezőnyből egyedül a Samsung szigetes megoldása tudta megközelíteni a Lenovókat, de ott a fényes háttér nem jött be, horpadás szempontjából viszont rendben volt. A két Lenovo billentyűzetét csak a Samsung tudta megközelíteni Kár, hogy a két Acertől származó versenyző, az Aspire 5560 és a Packard Bell nem kapta meg azt a szigetes klaviatúrát, ami a TimelineX vagy az 755-re végződő Aspire szériánál használatos, mert az eggyel régebbi megoldással csak az Asus mellé sorakoztak be, a középmezőnybe. Az Acer, az Asus és a Packard Bell közepes szintet hozott A mezőny végére soroltuk a Fujitsu és Toshiba megoldásokat, melyek eléggé hasonlítanak egymásra. A Toshibát az Insert és Delete, illetve a kurzormozgató jobb elrendezése miatt helyezzük kicsit előbbre, de mindkét megoldás nyomáskomfortját gyengének véljük. Szégyenletesre sikerült a HP 630 billentyűzete. A gombok érintésre olcsó hatásúak, nyomásútjuk szinte nincs, ráadásul az alapjául szolgáló panel két felső sarka mintha elvált volna a notebook vázától. Vajon mennyibe került volna átemelni a 4000-es ProBook széria lényegesen jobb megoldását? A két Toshiba és a Fujitsu nem valami jó Amennyire vacak volt a HP billentyűzetben, annyira jónak találtuk touchpadben. Felülete kellemesen érdes, alapja betonstabil volt, gombjait a dizájnba rejtették – kár, hogy kattogtak, talán majd bekopnak. Még jobban kattogtak a Toshibák és a Fujitsu gombjai, ráadásul ezeknél a gépeknél az érintőfelület kis méretével is gondban voltunk. A Samsung viszont példásan oldotta meg ezt a kérdést, hatalmas teret adott a méretes csuklótámaszban, és a gombok sem kattogtak. Az Asusnál kisebb méretet, de érdesebb felületet kaptunk. Szintén kellemes volt a Packard Bell selymes csuklótámaszából kialakított touchpad, amin tovább folytatódik környezete mintája, ráadásul a krómhatású, nem kattogó gombok is illettek a környezetbe. Nagyjából ugyanezt a megoldást találtuk az Acernél, és a Lenovók is hasonlóan viselkedtek, közepesen érdes felülettel és nem kattogós gombokkal. A HP pedig egyenesen vacak billentyűzetet produkált, de legalább a touchpadja jó Kijelző kapcsán a leglényegesebb, hogy mezőnyünk három tagja matt monitort kapott. A Fujitu Lifebook A530, HP 630 és Samsung 300E esetében nem kell magunk és környezetünk tükörképét bámulnunk a kijelzőben, és szabadtéren is lesz esélyünk látni, amit csinálunk mindenféle árnyékolás és hunyorgás nélkül. Annak ellenére, hogy ez a három modell nem produkált kiemelkedő maximális fényerőt és kontrasztarányt sem, világos környezetben sokkal kényelmesebb volt használni őket, még a 277 cd/m²-es csúcsértékű és közel 400:1 kontrasztarányú Packard Bellnél is. Ami a színhelyességet illeti, a szokásosat tudjuk mondani: gyárilag kriminális, az alábbi táblázatban szereplő színprofilokat használva viszont egészen korrekt lesz. Mezőnyünket az Intel legújabb, második generációs Core i platformja, azon belül is a B sorozatos Pentium uralta. Összesen öt versenyző állt starthoz ilyen lapkával, amelyek teljesítményét a fölötte álló Core i3-hoz viszonyítva nemrég elemeztük. Szintén ebből a családból származik a Celeron B800; az Arrandale-alapú előző generációt pedig egy Core i3 és annak szűkített, Pentium P6200 származéka képviselte. Csupán kéttagú AMD különítmény vette fel a versenyt a sok Intellel, szerintünk ez az arány híven tükrözi a hazai notebookpiac helyzetét, ahol az Intel dominál. Azért a Llano-alapú kétmagos A4-3300M-et nem szabad leírni, és az is érdekes, hogyan teljesít a nagyok világában a E-450-es Brazos. Csupán egyetlen notebookba, a Toshiba Satellite L750-be került különálló grafikus kártya, de a kis GeForce 315M finoman fogalmazva is szerény tudású jószág. [+] Méréseink során arra jutottunk, hogy a Fujitsu Lifebook A530-be szerelt, előző generációs Pentium alig lassabb az újnál, órajelbeli előnye révén pedig az Arrandale platformos Core i3-370M nyerte a legtöbb tesztkört, bár valós felhasználás közben nem éreztük gyorsabbnak Pentium B950-es konkurenseinél. Az órajelben alaposan megnyirbált, 1,50 GHz-es Celeron B800 jól láthatóan – és kissé érezhetően – lemaradt a Pentiumok mögött, ugyanez volt jellemző az AMD A4-3300M-re is. A kis Brazos érezhetően lassabban dolgozott a nagyoknál, de akinek tényleg csak egy alapfunkciós számítógép kell némi szövegszerkesztésre és internetezésre, az vele is elboldogul majd, bár itt-ott döcögős lesz a munka. A majdani operációs rendszer telepítése kapcsán lesz érdekes a memória kérdése. A 32 bites Windows verziók (jellemzően a Windows 7) vagy a Linuxok rendszerint elvannak 2 GB-on, de a 64 bites redmondi csoda szeret 4 GB-on terpeszkedni, így vele a nagyobb memóriával rendelkező gépek lesznek előnyben. Szintén potenciális szűk keresztmetszet a merevlemez, amiből a Fujitsu egy meglehetősen lassúcskát, a Samsung pedig egy eléggé pörgőset kapott. Annak ellenére, hogy mind a kettő 320 GB-os, és percenként 5400-at forog, átlagos olvasási sebességükben kb. 25% eltérés mutatkozott. Az ilyen alap, jobbára integrált grafikus megoldásos laptopokat nem illik játékkal nyaggatni, mi mégis tettünk egy próbát. Elsősorban azért, hogy rámutassunk, nem feltétlenül a CPU-részleg ereje számít egy alapgépnél. Míg az AMD A4-3300M processzorával ellátott Acer Aspire 5560 a CPU mérésekben finoman érezhetően lemaradt az inteles konkurensek mögött, addig játékban állva hagyta őket, de a kis GeForce 315M-et is lelépte. Lényegében csak ezzel a laptoppal tudtunk értékelhető sebességet elérni, konkurensei alkalmatlanok a játékra. Tesztlaborunkban 22 °C-os szobahőmérséklet mellett egészen kellemes nyugalmi hőfokokat mértünk az olcsó notebookokon. Nem meglepő ez, hiszen a kisteljesítményű hardver keveset fogyaszt, ráadásul a modern mobil lapkák alaposan visszavesznek, ha nincsenek meghajtva. Egyik laptopon se mértünk a kellemesen langyos 35 °C foknál többet, hangjuk pedig egy átlagos irodában szinte hallhatatlan volt, csak csendes környezetben figyeltünk fel neszezésükre. Max. hőmérsékletek nyugalomban Felül (°C) Alul (°C) Zajszint (dBA) Acer Aspire 5560 31 31 20 alatt Asus X54L 32 32 20 alatt Fujitsu Lifebook A530 33 35 20 alatt HP 630 30 34 20 alatt Lenovo G570 32 30 20 alatt Lenovo G575 30 32 20 alatt PackardBell EasyNote NM85 31 32 20 alatt Samsung Series 3 300E 32 31 20 alatt Toshiba Satellite C660 33 33 20 alatt Toshiba Satellite L750 30 33 20 alatt A CPU részleget fél óráig terhelve minimális melegedést és hangosodást tapasztaltunk csak. Egyáltalán nem lepődtünk meg azon, hogy a leghalkabb a netbookos platformot magában tudó Lenovo G575 volt, mégha alja szépen is melegedett. Persze a 37 °C-os hőmérséklet még mindig csak langyos, huzamosabb ideig ölben használva sem lesz zavaró. Ugyanez mondható el a legzajosabb Satellite C660 hangjáról is, a 28 dB csak csöndes környezetben lehet feltűnő. Max. hőmérsékletek CPU-t terhelve Felül (°C) Alul (°C) Zajszint (dBA) Acer Aspire 5560 32 35 20 Asus X54L 33 37 21 Fujitsu Lifebook A530 34 39 27 HP 630 31 37 27 Lenovo G570 34 36 24 Lenovo G575 34 37 20 alatt PackardBell EasyNote NM85 33 39 24 Samsung Series 3 300E 33 37 26 Toshiba Satellite C660 34 38 28 Toshiba Satellite L750 34 39 24 Meghajtva a grafikus részleget is egyik-másik laptop hangja már szépen megjött. A 32-33 dB-es értékek képesek túlharsogni egy átlagos iroda zaját, persze aki éppen a virtuális ellenség digitális leölésére vagy valami hasonlóra koncentrál, azt nem fogja zavarni, ahogy a billentyűzet 40 °C-hoz közelítő hőmérséklete sem. Egy 42-43 °C-os laptopot huzamosabb ideig ölben tartani viszont már nem kényelmes, persze ha játszunk, valószínűbb, hogy asztalon csücsül majd a notebook. Meg ugye ezek közül a masinák közül csak az Acer elég erős a játékhoz, az meg nem is melegedett, és nem is hangosodott. Max. hőmérsékletek játék közben Felül (°C) Alul (°C) Zajszint (dBA) Acer Aspire 5560 34 37 25 Asus X54L 35 39 26 Fujitsu Lifebook A530 36 39 32 HP 630 32 40 32 Lenovo G570 39 37 29 Lenovo G575 36 33 30 PackardBell EasyNote NM85 35 40 24 Samsung Series 3 300E 34 42 31 Toshiba Satellite C660 35 39 33 Toshiba Satellite L750 36 43 28 Érdekes, hogy a brazosos Lenovo G575 a GPU-t hajtva jó hangos lett, pedig hűtéséből hideg levegő áramlott kifelé. Számottevően a notebookok merevlemezei sem melegedtek. Fura, hogy 40 °C fölötti értéket csak a brazosos Lenovóban és a Samsung 300E-ben mértünk, az Acer winchestere pedig alig melegedett, úgyhogy hűtésben nagyon ott volt a kis vörös játékos. Korábban az AMD notebookplatformjai fogyasztás terén le voltak maradva az Intellel szemben, most viszont minden akkus versenyszámot a kisebbik processzorgyártó üdvöskéi nyertek. Nyilván mindenki arra számít, hogy a kis Brazos vitte el a pálmát, de nem így van. Nyugalmi állapotban, amikor minden energiatakarékossági funkciót bekapcsoltunk, a vezeték nélküli hálózati eszközöket pedig kiiktattuk és csak egy szöveges állományt pörgettünk, közel nyolcórás teljesítményével a llanós Acer nyert. Természetesen a Brazos is jól ment, átlépte a hét órát, az Intelekkel pedig 5-5,5 órás időt értünk el. Egyedül az Asus X54L maradt le, mert annak a többiek 48 wattórásánál lényegesen kisebb, csupán 37 wattórás akkuja volt. Ez a tény kellemetlenül érinti a mobil használhatóságot. Akkumulátoros üzemidők percben Nyugalomban HD videóval Max. terhelésen Acer Aspire 5560 463 227 87 Asus X54L 252 183 120 Fujitsu Lifebook A530 279 168 90 HP 630 330 237 159 Lenovo G570 298 260 158 Lenovo G575 425 277 175 PackardBell EasyNote NM85 348 168 80 Samsung Series 3 300E 341 235 161 Toshiba Satellite C660 322 234 152 Toshiba Satellite L750 257 192 94 Videózás közben, amikor a szöveges állományt egy HD videó váltotta, már a Brazos volt a nyerő: több mint 4,5 órát bírt az akkuja. Szépen megközelítette őt márkatársa, de a legtöbb Pentium B-s konkurens négy óra alatt maradt, akárcsak a llanós Acer. Az előző generációs Intel vassal és a külön kis VGA-val szerelt versenyzők, na meg a kis akkus Asus rövidebb ideig húzták. Teljes terhelésen a Sandy Bridge alapú Intelek feljöttek a Brazosra, a náluk lényegesen komolyabb grafikai teljesítményre képes Llano pedig az előző generációs, Arrandale platformos intelek szintjére süllyedt, ami nagyjából másfél órát jelent. Fogyasztás wattban Nyugalomban HD videóval Max. terhelésen Acer Aspire 5560 6,2 12,7 33,1 Asus X54L 8,8 12,1 18,5 Fujitsu Lifebook A530 10,3 17,1 32,0 HP 630 8,9 12,4 18,5 Lenovo G570 9,7 11,1 18,2 Lenovo G575 6,7 10,4 18,7 PackardBell EasyNote NM85 8,3 17,1 36,0 Samsung Series 3 300E 8,5 12,3 17,9 Toshiba Satellite C660 8,9 12,3 18,9 Toshiba Satellite L750 10,7 14,4 29,4 Az üzemidőkből és akkumulátorok kapacitásából kalkulált fogyasztási táblázat is érdekes. Azt mutatja, hogy nyugalomban az Acer llanós megoldása volt a legtakarékosabb, őt fél watt lemaradással követte a Lenovo Brazosa, a legjobb Intelek viszont 8 watt fölött voltak. Múltkor, a Pentium B és Core i3 összevetésénél arra jutottunk, hogy az olcsóbb Pentiumnak nem olyan hatékony az energiagazdálkodási részlege, mint a Core i3-nak és nagyobb testvéreinek. Videózásnál már feljöttek a Pentiumok a Brazos mögé, de sovány vigasz ez, ha a 24p-t nem támogatják és a képminőségük sem százas. Ugyanez igaz a teljes terheléses, játékos számokra. Beérik ugyan kevesebb mint 20 wattal, de 3D teljesítményük kevés játékhoz. Persze renderelésben, vagy egyéb CPU-s számításban az Intel második generációs Core i architektúrája a takarékosabb. Rendszerint a legalsó kategória az, ahol a gyártók a legközelebb kerülnek egymáshoz árban, hiszen a legalacsonyabb végösszeg érdekében mindenki alaposan lecsupaszítja a rendszert. Gondolatban kiigazítva az egyes konfigurációk különbségeit – memória, merevlemez, akku mérete, kiegészítők – az eltérések még kisebbé válnak, amit egy-egy apróbb, kereskedői akció akár tovább tud kavarni. Mindenesetre le lehet vonni egy jó adag általános következtetést. A 130 000 forint alatti kategóriában szereplő laptopok kényelmesen ellátják a felhasználók döntő többségének internetezős, irodai felhasználós, alap multimédiás igényeit, így akinek ez a célja, nem szükséges feltétlenül, hogy magasabb árkategóriában nézelődjön. Egyedül arra érdemes figyelni, hogy ha a játék akár csak minimálisan is szóba jön, akkor az AMD llanós megoldásait kell keresni, mert az Intel alternatíva kevés ehhez. Az olcsó gépek anyaghasználatára, összeszerelési minőségére nem lehet panasz, rendszerint az eggyel magasabb kategóriában használt alapokra építik őket, és inkább a konfiguráción spórolnak. [+] A majdani operációs rendszer kapcsán azt ajánljuk, hogy aki bolti áron, 30 000 forint környékén tervez OEM Windowst venni ezekhez a gépekhez, keresse inkább az előtelepített operációs rendszerű változatokat, mert a notebookgyártók rendszerint olcsóbban adják ezt a tételt. Ha 64 bites Windows a cél, akkor célszerű 4 GB memóriával választani gépet, vagy olyan 2 GB-osat, amiben egy modulban van a memória, és relatíve olcsón bővíthető házilag. Ha nagyon szűk a keret, akkor szerintünk érdemes lehet a merevlemezen spórolni kicsit, ugyanis régi tapasztalat, hogy az 500 vagy akár 1500 GB is ugyanúgy betelik egyszer, mint a 320, aki pedig egy kis odafigyeléssel kezeli a tárat, lényegesen kevesebb helyre is elfér. A vételárak puszta összevetése mellett nagyon alaposan nézzük meg a specifikációs listákat, mert vannak olyan apró különbségek, amiken érdemes pár ezrest spórolni, és olyanok is, amelyeken nem. Például a HDMI csatlakozó, a kettőnél több USB aljzat vagy a matt kijelző nagyon hasznos, az pedig különösen kellemetlen, ha csak otthon derül ki, hogy az 5000 forinttal olcsóbban megvásárolt gépünknek a többieknél lényegesen kisebb akkumulátora van. Ha ezeket a részleteket megfontoltuk – vagy akár még előtte – jöhet a beviteli eszközök milyenségének – lehetőleg helyszíni – szemrevételezése, és sokak számára a külcsín is fontos, míg mások a hosszabb garanciát részesítik előnyben. Az Acer és Packard Bell szokása, hogy rövidebb garanciaidővel férnek be egy alacsonyabb árkategóriára, ez mai versenyzőinkre is igaz volt. Acer Aspire 5560 Az Acer versenyzője egyike azon kevés notebookoknak, amibe úgy tették bele az AMD Llano platformját, ahogy szerintünk optimális. A szűkített A4-3300M-be integrált GPU megmutatta, hogy teljesen fölösleges kis különálló GPU-t tenni mellé, ha a cél az alkalmi játékos igény kielégítése. Ezen a téren esélye sincs az Intel konkurenseknek, és ugyanez igaz a filmlejátszó képességekre is. A HDMI csatlakozó révén akár HTPC-ként is használható az Aspire 5560, feltéve, hogy a HDMI-n kivezetett, sokcsatornás hangot tudja kezelni erősítőnk. Ha filmet nézünk vele, akkor az Acer üdvöskéje lényegében néma marad a sok, kifejezetten mozizáshoz tervezett mini PC-vel ellentétben. Amellett, hogy nem zajosodott, nem is melegedett, külsejével sincs baj, szerencsére matt a háza, nem fog koszosodni, és jó pontot érdemel azért is, mert nemcsak komor feketében kapható. Meg kell még említeni, hogy a nálunk járt konfiguráció az átlagnál tágasabb, 500 GB-os merevlemezt és 3 GB memóriát tartalmazott. Természetesen vannak negatívumai is a gépnek. Processzora alulmarad az Intel konkurensekkel szemben, kijelzője fényes, billentyűzete erős közepes, ára pedig csak úgy fért be 130 000 forint alá, hogy a legtöbb konkurensével ellentétben csupán egy év garanciát adnak rá. A nagyjából 15 000 forintot kóstáló két évre bővítéssel már 140 000 forintba kerülne. Pró: matt burkolat, játékra is alkalmas hardver, halk működés, 500 GB-os merevlemez és 3 GB memória az árban Kontra: fényes kijelző, csak egy év garancia, a CPU gyengébb konkurenseinél Asus X54 Néhány hete különálló tesztben járt nálunk az Asus X54L, és akkor úgy éreztük, alulmaradt a kicsit drágább X54H-val szemben. Rengeteg X54-es gépe van az Asusnak, ezért vásárlás előtt érdemes alaposan körülnézni. A nálunk járt fényes kijelzős, HDMI nélküli, kis akkumulátoros modell nem valami nyerő, bár két USB csatlakozójából egyik 3.0-s, és ilyet semelyik konkurens nem tud felmutatni – ugyanakkor ez minden inteles X54 sajátja. Amiben igazán erős a nálunk járt X54L, az az ára, ugyanis két év garanciával mindössze 115 000 forintért kínálják. Az olcsó Asus megjelenésben szerintünk rendben van, felülete matt, billentyűzete átlagos, nem hangosodott és nem is melegedett, a szériának egyetlen komoly gyengéje van, a csupán két USB csatlakozó. Pró: matt burkolat, USB 3.0, a kedvező ár ellenére 4 GB RAM, egyes konfigurációkban matt kijelző és/vagy nagyobb akkumulátor Kontra: csak két USB csatlakozó, egyes konfigurációkban fényes kijelző és/vagy kis akkumulátor Fujitsu Lifebook A530 A Fujitsu az alsó kategóriás Lifebook A530-cal komolyabb, irodai hangulatot kelt. Minden részlete matt, még a kijelzője is, ami szerintünk nagy plusz. A fedélen látható logón kívül komor és unalmas külsejű a laptop, és ezt a hangulatot a kétszínű belső sem tudja feldobni szerintünk; a fehér billentyűzet amellett, hogy gyorsan koszolódik és eléggé gyenge darab, nem illik környezetébe. Van viszont két olyan tulajdonsága a Lifebook A530-nak, amelyekkel kiemelkedik a mezőnyből. Egyedül erre a gépre tettek ExpressCard foglalatot, melynek révén akár USB 3.0 csatlakozókat is varázsolhatunk rá. A másik hasznos extra a három év garancia. Ki kell még emelni, hogy a 123 900 forintos árba belefért 4 GB memória. Pró: matt burkolat és kijelző, három év garancia, ExpressCard foglalat Kontra: korosodó hardver, komor formaterv, gyenge, fehér billentyűzet HP 630 A HP 630 – a Fujitsuhoz hasonlóan – irodai környezetbe szánt masina. Formaterve ugyanúgy ingerszegény, bár szerintünk jobban sikerült összehangolni az egyes részleteket, mint az előző gépnél. Nagy örömünkre itt is matt kijelzőt kaptunk, a csatlakozók elosztása pedig elsőrangú, példát vehetnének róla a konkurensek. Amit viszont jobb lenne, ha senki, még a HP sem favorizálna, az a 630-as gyászos billentyűzete. Örültünk neki, hogy nincs eltolva balra fölösleges numerikus pad miatt, de amikor használni kezdtük… Szerencsére rengeteg tényezővel próbálják ellensúlyozni a klaviatúra gyengeségét. Egyedül ennél a gépnél fért Windows 7 operációs rendszer a 130 000 forintos árba, sőt még egy ajándék válltáskát is adnak mellé, még ha csak alapszintűt is. Részben jó, részben viszont rossz, hogy a 2 GB memóriát 1+1 felállásban adták. Így a RAM-részleg nagyon fürge, viszont a 64 bites Windowshoz való 4 GB-ra bővítés drágább lesz. Aki ezt tervezi, inkább vegye meg 6000 forintos felárral a gyárilag 4 GB-tal szerelt verziót. Pró: matt gépház és kijelző, 500 GB-os merevlemez, Windows 7 és válltáska az alapárban Kontra: gyenge billentyűzet Lenovo G570 Ha a Lenovo G570 billentyűzete került volna a HP 630-ba, akkor nem lenne kétséges, melyik gép nyerné mai tesztünket, de sajnos nem ez a párosítás született. A G570 nagyszerű klaviatúrája egy fényes külső burkolatú házba került, ami a csuklótámasz fémbetétjével egészen mutatóssá teszi a belsőt, de kívül hamar maszatos lesz a gép. Kár, hogy a kijelző is fényes, de ezen felül nem igazán találtunk fogást a Lenovo inteles versenyzőjén. Mivel a kis Celeron B800 került bele, árát sikerült kellemesen alacsonyan, 110 000 forinton tartani, miközben a központi egység lassulását alig lehet kiszúrni. További jó pontot érdemel a négy USB csatlakozó, melyek közül az egyik eSATA-s. Ma már jobb lenne USB 3.0, de ennek is örültünk. Van viszont egy elég szomorú hírünk: a G570-es Lenovo eltűnőben van, helyette a nagyon hasonló B570-et érdemes megnézni. Pró: kiváló billentyűzet, kedvező ár, négy USB, az egyik eSATA-val, fémbetét a csuklótámaszon Kontra: fényes fedél és kijelző, nagyon alap hardveres felszerelés, már nehezen elérhető Lenovo G575 Annak ellenére, hogy nevében csak egy ötössel tér el társától, a Lenovo G575 jelentősen különböző masina. Szerencsére a legjobb Lenovo alkatrészt, a nagyszerű billentyűzetet átültették bele, sőt ebben a gépben még egy lehelettel jobbnak is tűnt a stabilabb talapzat miatt. A házat fényes helyett mattra cserélték és a csuklótámasz fémbetétjét beáldozták, de szerintünk ez jó csere volt. Kár, hogy a monitor maradt fényes, de még nagyobb kár, hogy a multimédiában remek AMD Brazos platform mellől kivették a HDMI csatlakozót, így kilőve HTPC-ként való felhasználását. A kis CPU sebességben érezhetően lemaradt a konkurensek mögött, így nem igazán éreztük indokoltnak a 119 000 forintos árat, még a 4 GB memória és a négy USB csatlakozó (egyik eSATA-s) ellenére sem. Ki kell még emelni a nagyszerű akkumulátoros üzemidőt, de az is tény, hogy a mellékelt picike töltővel a konkurenseknél jóval tovább tartott az energia visszatáplálása. Pró: matt burkolat, kiváló billentyűzet, négy USB, az egyik eSATA-val Kontra: gyenge hardver, nincs HDMI, tudásához képest drága Packard Bell EasyNote NM85 Sok tekintetben kilóg mai mezőnyünkből a Packard Bell versenyzője. Alapvetően a leglényegesebb kritériumnak sem felel meg már, ugyanis közel 140 000 forintra drágult. Mégis betettük a versenybe, pont azért, mert más tekintetben is különbözik a többi géptől. Csupán 14,1 hüvelykes, így kisebb és könnyebb a többinél, miközben ugyanolyan funkcionalitással bír, csak numerikus padja nincs. Útra tehát jó alternatíva lenne; előző generációs Intel Core i3 processzora erős – a mezőny legjobbja volt –, de fogyasztásban lemarad a modern konkurensek mögött, ezáltal akkumulátoros üzemideje gyengébb. Szerintünk megjelenésben is a társak fölé magasodik az EasyNote NM85. Fedele fényes, ennek ellenére mutatós, csuklótámasza pedig egyaránt nagyon kellemes a szemnek és a kéznek, a krómhatású kiegészítőket is jól eltalálták. Szintén dicséretes a 4 GB memória és a mezőny legnagyobb, 640 GB-os merevlemeze. Igaz, hogy a magas árba csak egy év garancia fért, de végre egy olyan Linux operációs rendszert (Linpus) kapott a gép, ami egészen tisztességesen használható. Pró: kellemes megjelenés a fényes fedél ellenére is, a legerősebb CPU és a legkisebb gép a mezőnyben, 4 GB memória, 640 GB-os merevlemez, használható Linux kontra: fényes kijelző, csak egy év garancia az árban, kilóg a 130 000 forintos árkategóriából Samsung Series 3 300E Régi ismerősünk a Samsung hármas szériájának 300E kódú tagja, korábban, különálló tesztjében már pozitívan értékeltük, és most sem panaszkodhatunk rá. Megmaradt a kellemes, matt, kétszínű formaterv, és ami még fontosabb, a matt kijelző is, a csatlakozók kiosztása pedig példás. Külsőleg egyedül a kimondottan korrekt billentyűzet mögötti fényes betétet, esetleg a nagy, unalmas csuklótámaszt lehet kritizálni. Konkurenseihez mérten a hardver is rendben van, a 4 GB memória jól jöhet a majdani 64 bites Windows felhasználóknak. Fogyasztás, melegedés és zaj kapcsán átlagosan teljesített a 300E. Pró: matt burkolat és kijelző, a kategória élvonalába tartozó billentyűzet, példás csatlakozóelrendezés, 4 GB memória Kontra: fényes betét a billentyűzet alatt Toshiba Satellite C660 Amolyan egyszerű, munkagépes kabátot kapott a Toshiba Satellite C660, hasonlót az Acer Aspire 5560-hoz vagy az Asus X54-hez. Felülete matt, anyagában mintázott, komor és sötét, így nem nagyon hagy majd nyomot rajta a napi használat. Sajnos kijelzője fényes, USB csatlakozóból pedig csak kettő került rá, azok is meglehetősen közel egymáshoz. Nem voltunk elégedettek a felhasználóval érintkező komponensekkel, a billentyűzetet átlag alattinak véljük, a touchpad felülete túl kicsi, gombjai csúnyán kattognak, és a jól elhelyezett hangszórók is csalódást okoztak, maximumon is halkan szóltak. Jó hír viszont, hogy a 125 000 forint alatti árba belefért 4 GB memória és 500 GB-os merevlemez. Pró: matt felület, 4 GB memória és 500 GB-os merevlemez Kontra: fényes kijelző, gyenge billentyűzet, touchpad és hangszórók Toshiba Satellite L750 A Satellite L750 külsőre sokkal komolyabb laptop benyomását kelti, mint a C660. Fedele és csuklótámasza is fényes, minden bizonnyal ellepik majd az ujjlenyomatok, ám ezen kicsit enyhít a felület ügyes mintázata. Sajnos a kijelző is fényes, a billentyűzet ugyanolyan gyenge, mint márkatársánál; az elmúlt években ezen a téren sokat romlott a Toshiba. Az L750 volt az egyelten olyan gép, amiben különálló grafikus kártyát kaptunk, és bizony megmutatkozott, hogy egy kicsi, korosodó VGA gyakran többet árt, mint amenyit használ. Játékokban nem tudta felvenni a versenyt az AMD APU-ba integrált megoldással, cserébe viszont melegedett tőle a gép, és az akkumulátoros üzemidőnek is odavágott. Létezik ez a laptop fejlettebb GeForce GT 520-szal is, de azzal már nem fér bele a 130 000 forintos keretbe. Pró: kellemes, bár fényes burkolat, 3 GB memória Kontra: fényes kijelző, a különálló VGA inkább árt, mint használ, gyenge billentyűzet Mostanra a többség számára valószínűleg kiderült, hogy a 130 000 forint alatti olcsó notebookok kategóriája a kompromisszumokról szó. A szűkös keret miatt minden gyártónak alaposan meg kellett szorítania a nadrágszíjat, kinél ez, kinél az maradt ki. Jó lenne a Samsung matt kijelzője, a Packard Bell csuklótámaszából készített burkolat, a Lenovók nagyszerű billentyűzete, az Acer jó kis AMD-s konfigurációja az Asus USB 3.0 aljzatával és a HP kiváló elrendezésével, illetve operációs rendszerével, de ez így egyben már nem a 130 000 forintos kategória szintje, hanem inkább a HP ProBook 4353s valamivel kétszázezer forint alatt. Szóval a helyzet összetett, amiből szerintünk a Samsung Series 3 300E keveredett ki a legjobban, bár könnyen lehet, hogy mások eltérő igényeik alapján másik gépet hoznának ki győztesnek. Szerintünk a 300E a legjobban kiegyensúlyozott modell, fontosnak tartjuk a matt kijelzőt, és hogy ne tűnjön állandóan koszosnak a laptop. Mondjuk itt azért gond lehet a billentyűzet mögötti „tükörrel”, de ezen kívül nem nagyon lehet belekötni a Samsungba: van HDMI-je, 4 GB memóriája, a zsebünkben lévő 130 lepedőből pedig tíz megmarad a pénztárnál, így ajánlott vételnek minősítjük, amit egyébként korábban, a 160 000 forintos kategóriában is megkapott. Samsung Series 3 300E – azért a legjobb, mert nincs komoly gyengéje Ha a lehető legolcsóbb, játékra is tisztességgel használható notebookot keressük, akkor egyértelműen az alap llanós masinák között kell szétnézni, mint amilyen az Acer Aspire 5560. Sajnos ilyenből nem sok van, mert a gyártók mindig hozzácsapják azt a fránya kis Radeon HD 6370M-et, ami ront az áron, akkuidőn, melegszik, viszont túl nagy gyorsulást nem hoz. Mivel ennyire egyedi helyzetben van, és nem találtunk igazán komoly hiányosságot nála, ezért az Acer Aspire 5560 is ajánlott díjat kap, de minden vásárló alaposan fontolja meg legalább még egy év garancia vásárlását! Acer Aspire 5560 – akár játszani is lehet vele Ha nem lenne az a borzasztóan rossz billentyűzet, akkor a HP 630-at is bátran ajánlani mernénk, mert egy jó felépítésű, jó elrendezésű, matt kijelzős laptopról van szó, de sajnos a klaviatúrája annyira negatívum, hogy így nincs igazán merszünk ajánlani. Szöges ellentéte a HP 630-nak a Lenovo G570, ami kiváló billentyűzetet kapott, viszont fedele és kijelzője is tükör, de azért a nagyon kedvező ár és a négy USB (egyik eSATA-s) fényében így is tetszett nekünk. A Lenovo gépeinek billentyűzete kimagaslott a mezőnyből Mérete miatt érdekes jószág a Packard Bell EasyNote NM85, mely néhány beragadt példánytól eltekintve a legolcsóbb, 15,6 hüvelykesnél kisebb, de még teljes értékű notebook. Kár, hogy nem kapható több hasonló laptop, mert szerintünk a sokat utazók örülnének ilyennek, nekünk legalábbis tetszett. Végezetül kitérnénk még egy olyan gépre, ami nem fért be mai mezőnyünkbe, sőt sajnos úgy látszik eltűnt a piacról. A matt kijelzős, USB 3.0-s, HDMI-s, átlagnál nagyobb akkumulátoros, 4 GB memóriával szerelt és Core i3-2330M processzorába integrált erősebb grafikus mag révén akár játékra is használható Asus X54H-SO120D-ről van szó, aki ilyet lát picivel 130 000 forint fölött, nyugodtan megveheti. Illetve az Asus X54 modellek között ajánlott alaposan szétnézni, mert akad ott pár egészen jó vétel.